A Max Planck Institute for Brain Research alapkutató és tudományos oktató intézmény, amely az agy megértésére koncentrál. Az emberi agy egy félelmetes bonyolult gép, amely mintegy száz milliárd neuronból és több milliárd kapcsolatból áll, vagy szinapszisok között. Egy ilyen rendszerből, mintha mágikusan felmerülne az érzékelés, a viselkedés és a gondolat. Az agyat gyakran az "ismert összetevõk legösszetettebb gépezetének" nevezik.
Az agyok az evolúció termékei, a biológiai organizmusok válasza a szelekciós nyomásra. Ennek következtében az agy sok komplex, mégis speciális problémát megold: megtalálja az élelmiszereket, azonosítja és veszélyezteti a veszélyt, megtanulja és elismerik a rokonokat, tanulnak a múltbeli szövetségekből, megjósolják a közeli jövőt, kommunikálnak, és néhány fajban továbbadják a tudást. Ez minden olyan egyszerűnek tűnik. Mégis tudjuk, hogy ezek a problémák bonyolultak, mert a mesterséges gépekkel való megoldására irányuló próbálkozásuk eddig kiábrándító volt. A mai számítógépek egyre jobban megoldódnak a tiszta számítási problémák megoldásához (pl. Sakk). De még mindig gyenge a tárgy-, a karakter- vagy az arcfelismerési feladatok megoldásában, az agyunkat könnyedén végzi. Az agy pedig nagyon kevés energiával dolgozik (kb. 30W az emberben). A hatékonyság diadala.
Az agy tanulmányozása és megértése sok okból fontos. Először is, ez egy érdekes tudományos kihívás. A modern idegtudomány az interdiszciplináris tudomány par excellence, a molekuláris biológusok, a biokémikusok, a genetikusok, az elektrofiziológusok, az etológusok, a pszichológusok, a fizikusok, a számítógépes tudósok, a mérnökök és a matematikusok között. Az agy megértése redukcionista megközelítéseket, valamint szintetikus módszereket igényel. Egyszerűen megfogalmazva, ez egy félelmetes és érdekes kihívás az alapkutatás iránti szenvedélyért.
Másodszor, az agy megértése kiemelkedő jelentőséggel bír a gyógyszeriparban. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a pszichiátriai és a neurológiai betegségek a fogyatékosság és a betegség fő okai közé tartoznak. Valójában 2005-ben az agyi rendellenességek az európai kontinens összes betegségének gazdasági terhének 35% -át tették ki. Miközben intézetünk nem orvosi intézmény, az általunk létrehozott tudás (pl. Az idegi fejlődés, a szinaptikus plaszticitás vagy az agydinamika mechanizmusai) alapvető fontosságú az alkalmazott neurológiai kutatásokhoz (pl. Neurodegeneratív betegségek, pszichiátriai rendellenességek).
Célunk, hogy olyan intézmény legyen, ahol a világ egyik legjobb tudósa együtt dolgozik az idegrendszer működésének és működésének megértésében. Tudományos középpontjában az áramkörök, vagy az interaktív részek molekuláinak hálózata egy neuronban, a helyi áramkör neuronjai, az áramkör-áramkör kommunikáció. Az intézet kísérleti munkáját nem főemlős állatfajok (pl. Patkányok és egerek, halak) végzik interdiszciplináris, interaktív környezetben, a Goethe Egyetem természettudományi campusának szívében Frankfurt am Mainban. Közeli szomszédaink és tudományos partnereink a Goethe Egyetem biológiai, kémiai és fizikai részlegei, a Frankfurt Advanced Studies Institute (FIAS) és a Max Planck Biofizikai Intézet. Szoros kapcsolatokat ápolunk a Goethe Egyetem Orvostudományi és Számítástudományi (Computer Science) és matematikai tanszékeivel, valamint az Ernst Strüngmann Intézettel, amelynek középpontjában a kognitív neurológia tartozik.